Bennetek felmerülő kérdések

Ígértem, hogy megírom azokat a kérdéseket, amiket legtöbben feltettetek. Megkésve bár, de összeszedtem párat. Néhányra válasszolok, de van amelyiknél a fantáziátokra bízom a választ.

Mi volt a munkaszerződésben?

Talán ez a leggyakrabban ismételt kérdés, de ez nem annyira egyszerű. Nincsen benne konkrétan definiálva, hogy adott esetben ezt és ezt kell tenni. Ami benne volt és ide vonatkozik, azt az egyik cikkben részleteztem. A vonatkozó hatályos jogszabályok a fontosak, és ugye azt ahogy írtam is, többféleképpen lehet értelmezni.

Nyitottunk egy gazdaboltot, vagy mi?

Nem, nem nyitottunk. Tehát nem lettünk versenytársak, ami miatt ennyire ránk kellene szállni. Egyébként én egy picit elgondolkodtam rajta, hogy kellene, de nem fér bele az időnkbe, hogy ezzel foglalkozzunk. Egy egyszerű webáruházban is gondolkodtam, de a növényvédő szereket nem lehet csak úgy postai csomagként feladni. Anélkül pedig nem nagyon éri meg egy sokadik gazdabolt-webáruház.

Egy online, ingyenes, házikerti növényvédelmi tanácsadó portált viszont szeretnék indítani, kérdés, hogy be tudom-e fejezni (ennek a szezonnak az elején). Első terv az volt, hogy mire kipattan a kajszin a rügy, kész legyen, de sajnos kicsit tovább tart, gagyit meg nem szeretnék. Célja az lenne majd, hogy segítsen a megfelelő növényvédőszer kiválasztásában, beszerzésében, felhasználásában.

Tényleg fogyasztói áron, áfával kellene kifizetni, ha mégis jogos?

Igen, tényleg ez áll a határozatban. Én sem értem pontosan hogy miért pont ez a kár, és hogy ezt hogyan “szokták” kiszámolni.

Ha megette a káló, akkor miért kell kifizetni? Akkor nem is keletkezett kár, nem?

Na, ez a legjobb kérdés. Itt több elmélet létezik, vagyis több elméletet mondtatok. Ez egy olyan alap kérdés, amire még mindig várok egy igazi, hiteles választ vagy állásfoglalást valakitől. Ugyanis ezeket a szóban forgó termékeket a leltár után leírható veszteségként elkönyvelték.

Erről kaptunk jegyzőkönyvet, amiben a normalizált hiány 0, vagyis a káló megette, a záró eredmény az, hogy nincs leltárhiány. Leírható veszteség, ezt még egyszer leírom, mert ez a fontos. Tehát ugye az nem világos, hogy ha “leírható veszteségként” is elkönyvelik, akkor ebből nem származott effektíve anyagi kár. Maximum valamilyen elmaradt haszonról lehetne beszélni, ez pedig elvileg maximum az árrés lehet (az én logikám szerint). Áfa nélkül, természetesen. Szóval ha valakinek van kereskedelmi joggal foglalkozó ismerőse, kérem hogy kössön össze vele :), mert ezt jó lenne egyértelműsíteni, tisztázni.

Mert ha jogilag meg lehet azt tenni, hogy a kálóba is leírják, meg még az alkalmazotton is behajtják, akkor elméleti szinten az üzlet tulajdonosának sokkal inkább az az érdeke, hogy járjanak csak le a termékek, mert ha kártérítéssel még vissza is lehet követelni, akkor így plusz profitra lehet szert tenni.

Nem kell kereskedelmi végzettség egy boltvezetői/vezető helyettesi álláshoz?

Nem, nem kell, legalábbis ebben az üzletben nem volt feltétel. Hogy miért? Ezt a fantáziátokra bízom inkább.

Ha most CSAK 1 alkalmazottnak van zöldkönyve, akkor hogyan adhatnak el növényvédő szereket? Nem kell hozzá semmilyen végzettség?

Nem nyilatkoznék. Vagyis, hát, ööö, mondanám, hogy a fantáziátokra bízom, de a következőket tudom elképzelni:

  • a, Az az alkalmazott minden nap nyitástól zárásig az üzletben van (nem betegszik meg, nincs pihenőnapja, nem kell neki ebédelni stb.)
  • b, Amikor nincs ott az az alkalmazott, akkor betolnak minden növényvédőszert a raktárba, és nem árulják.
  • c, Nem árulnak növényvédőszert egyáltalán
  • d,

Ha gondoljátok, a facebook oldalon írjátok meg kommentben, melyik megoldásra tippeltek.

Ha tudtak (mi állításunk szerint, bizonyítani nem tudjuk) a tulajdonosok a lejárat előtti termékekről, mi volt a tervük? Semmi?

Ez is bonyolult. A festékek esetében az volt a mondás, hogy majd belső célokra elhasználják, karbantartók elviszik stb. Meg azoknál volt jópár akció. Vegyszernél meg nem nagyon volt terv tudomásom szerint.

Ha nem mondtak volna fel a munkavállalók, akkor nem követelnének kártérítést?

Na, ez is nagyon jó kérdés. Mert ugye az egyértelmű, hogy nem a felmondáskor derült ez az egész ki, hanem már jóval előtte. Ennek a konkrét megválaszolását is fantáziára bízom.

Megvannak a levelezések?

Ez így, ugye törvénybe ütköző lenne, ha meglenne. És mivel a kérdéses időszakban az ügyvezető igazgató sokat tartózkodott az üzletben, szóban beszéltek ezekről legtöbbször. Írásban is voltak levélváltások, de mi most már nem tudjuk azokat a leveleket előteremteni, amelyek nekünk pozitívak lehetnének. Ők persze elő tudják kotorni azokat a leveleket, amik nekik pozitívak.

Mi lett a jó kis domain névvel?

Elajándékoztam, márciustól új tulajdonosa van. Ő majd azt csinál vele a továbbiakban, amit akar.

Nem lenne sokkal egyszerűbb kifizetni, mint ezen ennyit pattogni?

De, sokkal de sokkal egyszerűbb lenne elengedni és kifizetni. Sajnos ez tény. Nyelni egy nagyot, aztán elutalni a francba, könnyebb lenne az élet. Nem kellene vele foglalkozni, intézkedni, bíróságra-ügyvédhez mászkálni. Csak az embernek van egyfajta igazságérzete. Most egyelőre olyan fele-fele esélyt látok rá, még van pár napunk gondolkodni rajta. De sokszor érzem úgy, hogy a végén jobb érzés lenne (még akkor is ha 2x ennyi pénzbe kerül), ha bíróság mondja ki, hogy ki kell fizetni, mert jogos. Legalább úgy érezném a végén, hogy megpróbáltuk.

Hogyan tudok segíteni?

Én most szépen gyűjtögetem magamnak azokat a pontokat amik alapján indokolható az, hogy ez egyáltalán nem jogszerű. Ehhez jól jöhet szakértő segítség. Ha van ismerősöd, köss össze vele!

De ha megosztod a posztokat, azzal is nagyon sokat segítesz, a lehető legtöbbet! Mert több emberhez eljut, és többen tudnak segíteni, nekem kereskedelemben sajnos kevés ismerősöm van.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük